Javaslatokat elfogadunk, akkor is ha negatív, mivel még kezdők vagyunk.
Nagyon reméljük, hogy tetszeni fog.
Jó olvasást! :)
_____________________________________________________________
-Mi a fenét akarsz édes nagyikám, reggel hajnali kilenc órakor? Már hat napja nincs tanítás, de te engem az hat napból egyetlen egy alkalommal se hagytad, hogy kipihenjem magam - nyavalyogtam a nagyinak.
-Bocsáss meg kedves unokám, de Dasha barátnőd egy barátságos és eléggé érzelemmel teli üzenetet hagyott a telefonodon.
-"Kelj föl törpilla, fél órád van, hogy megjelenj a sarki kávézóban. Egy eléggé fontos ügyről szeretnék veled beszélni: szervezzük a temetésem." - olvasta fel.
Gyorsan felálltam az ágyból, és csak magamban morogtam egyet a törpilla jelzőn. Miért nevez állandóan törpillának, illetve törpének, amikor csak három centivel vagyok alacsonyabb nála, de mindegy is.
Megmosakodtam, alap sminket raktam fel, és felöltöztem. Csupán harminc percembe került a készülődés, a barátnőm jól tippelt. Mivel csak a sarki kávézóba kellett mennem, ezért nem szálltam kocsiba, hanem sétáltam. Magamban ironikusan hozzátettem, hogy mennyire tiszta és friss a londoni levegő. Amint a bejárathoz értem, szembetaláltam magam Dasha 100 wattos mosolyával (tisztára, mint valami Colgate reklám), és mindig barátságos tekintetével. Csinosan volt felöltözve, mint mindig. Smink most sem nem volt rajta, mivel semmi szüksége nem volt rá: szempillái hatalmasak, amik kiemelik a kék szemét. Arca pedig hibátlan.
-Szia törpe! - mondta nevetve, és két puszival üdvözöltük egymást.
-Szia! - köszöntem vissza. - Na, mikor lesz a temetés? - kérdeztem nevetve.
-Jaj, ne is mondd! Menyünk, üljünk le és elmesélem.
-Na. mi az? Mesélsz? - kérdeztem, amikor már leültünk.
-Mondd? Tudod mi a kedvenc virágom?
-Persze. A tulipán.
-Rendben, rendelj akkor eleget a sírkövemre! Figyelj! Reggel találtam egy borítékot,amit a nagypapi küldött nekem. Két koncert jegy volt benne.
-Na, beszélj már! Coldplay? Nickelblack? Maroon 5 ? OneRepublic? - kérdeztem izgatottan, mivel nyilvánvaló volt, hogy a két jegy közül az egyik az enyém.
-Aj... Hagyjál már Lena! Persze, tudod milyen koncertre megyünk ma este? Elárulom, de próbálj nem elájulni a boldogságtól! - kezdtem tényleg megörülni, hogy valami tök jó erezd el a hajad koncertre megyünk.
-A csodálatos, pótolhatatlan . . . ONE DIRECTION! -mondta és én hirtelen elnevettem magam.
-Mi van? Ugye viccelsz velem? Számtalan alkalmunk lett volna, arra, hogy elmenjünk a koncertjükre. Nagyapád erre nem gondolt?
-Hát, látod. Na, mi lesz? Elmegyünk?
-Őszintén. Te, hogy látod magunkat? Körülöttünk egy csomó idegesítő, sikoltozó tinédzser.
- Igazad van. Ne menjünk! Eladom a neten, és jól keresek vele. De nem megyünk el sétálni?
-De, menjünk!
A park felé Dasha mindenkitől megkérdezte, hogy nem-e akar elmenni egy One Direction koncertre amire csak nem válaszok jöttek .. Hát nem is tudom talán nem egy "antik" korban lévő nagymamitól és egy szemüveges, pattanásos tizennégy, tizenöt éves kis sráctól kellett volna kérdezni a nem válaszokra Dash csak felkiáltott: -Az átkozott eget! Nem igaz, hogy senkinek sem kell. Elvégre ez a hatalmas 1D!
-Miért? Mit vártál? Kisebb vagyont fizetnek neked egy koncert jegyért?!
-Nem kisebb, hanem egy egész vagyont!
-Hát ezt buktad. Úgy néz ki, ma hat órakor koncertre megyünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése